2010. október 17., vasárnap

Egyéves lettem!

Bizony, bizony... egyéves lettem, pontosan: 2010. október 14-én!
Anyukám október 30-ra volt kiírva, de bizonyos előjelektől indíttatva, a doktorbácsik úgy döntöttek, hogy előszednek engem, így anyukám második (császáros) gyermekeként jöttem a világra ezen a szép, októberi estén (, pontosan a fogadott nőgyógyász doktorbácsi szülinapján, akinek így aznap éjjel elmaradt a bulizás).
3350g-al és 54cm-el születtem, no és hatalmas hanggal ebbe a boldog családba, ahol nagy-nagy szeretettel vártak engem. Apukám végignézte a műtétet egy üvegfal mögül, nagy büszkén, minden pillanatot végigkövetve.





Szép tortákat és klassz ajándékokat kaptam! Az egész családom, nagymamik, nagypapák és keresztszüleim és unokatesóim is velem együtt örültek, köszöntöttek engem, a legifjabb családtagot az ünnap alkalmából. :-))))))

2010. október 11., hétfő

Szombati buli Emeséjéknél

Hétvégén "összesített" bulit tartottunk, ami abban nyilvánult meg, hogy Emeséjéknél több családtagnak volt egyszerre névnapja, szülinapja. Erre voltunk hivatalosak, mindenkit köszöntöttünk valamilyen apropóból. Sőt, képzeljétek, olyan aranyosak a barátaink, hogy még engem is megleptek egy mini tortával, mert rohamosan közeleg az egyéves szülinapom. :-)))))) Nagyon klassz hangulatban telt a buli, sokat nevettünk, játszottunk együtt:

Megosztok veletek egy képet, bátyusomról készült nem is olyan régen az oviban:

A hétvégén családi körben ünneplünk! Már alig várom, remélem, szép tortát kapok! 


2010. október 4., hétfő

Helló, helló! Újra itt vagyok...

Jaj, de rég' jártam erre!
Pedig zajlik az élet rendesen, minden oké! Rajongóim jelezték, hogy jó lenne, ha ismét közkinccsé tenném eseménydús fejlődésem mérföldköveit számotokra... Hát, íme! Ismét itt vagyok, méghozzá újult erővel! :-))))

Kérem szépen, 10 nap és buli van! Egyéves leszek! Magam sem hiszem el, hogy így eljárt felettem az idő.

Összefoglalnám röviden, hogy milyen kis életvidám kalandozó vagyok:
Minden érdekel, gyors vagyok és hihetetlen hatékonysággal kutatom át a szekrényeket, fiókokat mindenféle izgis cuccok után: pl. ceruzaelem, töltőtoll, ruhafogas. Egyedül még nem kezdtem el járni, de minek is, ha négykézláb mindent hamarabb el lehet érni. :-DDDD
Naponta leltárt készítek a ruháimról, roppant gondossággal, egyesével kipakolom ruhácskáimat a szekrényből, de minden darabot külön-külön is átnézek, hogy jó-e még rám, vagy már kinőttem.

Továbbra is mindent megkívánok, bármit is esznek-isznak körülöttem, az esetek többségében kapok is belőle, de képzeljétek, az irigy anyukám továbbra sem hajlandó adni a Nescafe-jából. Hallatlan! :-(((

Teljesen lenyűgöz apukám szolgálati telefonja, amit sikerül néha megkaparintanom, de ehhez jó gyorsnak kell ám lenni! :-DDD Szintén távlati terveim között szerepel ezen telefon használatának elsajátítása, hiszen olyan szívesen felhívnám apa kollégáit, hogy ma sajna, nem tud bemenni, mert egész nap velem játszik....

Múltkor apukám a kedvenc zenéjét hallgatta. Amint megütötte a fülemet, egyből tudtam, hogy ezt jobb, ha lehallkítom. Kimásztam a nappaliba és lehallkítottam a magnót. Erre apuci megint felcsavarta a hangerőt. Na, gondoltam, rajtam nem fogsz ki! Ismét odasiettem és kihúztam a kábelt a falból. Valami beleszólási jogom talán, nekem is van abba, hogy milyen zenétől hangos a lakásunk, ugye?

Ha fülbemászó a muzsika, akkor nagyon édesen tudok rugózni, ja, és tapsolni is nagyon szeretek! :-))))

Vágyam, hogy megtanuljak palacsintát sütni (ezt a következtetést a szüleim vonták le), más okot nem tudnak felhozni arra tényre, hogy előszeretettel csaklizom el a palacsintasütőt a konyhaszekrényből. A palacsintasütés még nem megy, de nem ajánlom senkinek, hogy ilyenkor a közelembe legyen, mert Vitéz László sehol sincs hozzám képest, elhihetitek.


Tesókám köszöni, nagyon jól van! Egy hete voltak a Tiborfi gyerekekkel, Annával és Mátéval a Szöcskevárban, ahol jól kitombolták magukat. Babáknak való játszási lehetőség nem igazán van ott, de gyorsan növök és hamarosan én is velük tarthatok majd egy kis randalírozásra a labdák közé, illetve egy kiadós csúszdázásra.




Nagyon büszke voltam múlt héten (is) Szabikára. Faültetés volt az oviban. Bátyuskám nagy lelkesedéssel dolgozott, mindenki megdícsérte, nagyon szép munkát végzett.


A munka oroszlánrészét Szabi vállalta, én addig fürödtem a népszerűségben. Hiába, valakinek a lányokat is kellett szórakoztatni, ugye....

Hétvégén megint jelentkezem, mert szombaton névnapi buliba megyünk a barátainkhoz! Tuti jó lesz! :-))))


2010. szeptember 12., vasárnap

Játsszunk együtt!

Nagyon szeretek Szabolccsal játszani. A szobája különösen izgalmas hely a számomra, ott sok érdekes játék van, bár tény, hogy még sokat óvnak tőlem, mert apró darabkáik vannak.

Viccelődésre is mindig találunk alkalmat:

Nagyon szeretem, mikor együtt szerelünk meg dolgokat.

És, az egészben az a legjobb, amikor a játék közben még egy-egy ölelésre is jut idő. :-))))

2010. szeptember 6., hétfő

Keresztelő

Tegnap volt a keresztelőm a nagyvárad téri református templomban. Nagyon élveztem és persze a szertartást sem hagytam szó nélkül, ami a tiszteletes úrnak is nagyon tetszett! :-)))
Szépen összegyűlt a család, 14 fős kis vendégséget csaptunk, és csakis az én tiszteletemre. Felvettem egy aranyos kis fehér ruhát és a bátyókám is nagyon csini volt, pontosabban elegáns.
Az ebédet a Paprika étteremben fogyasztotta el a kis csapat, még én is kaptam a tortából, ami nagyon a fogamra való volt. (Naná, így hat foggal már jól megy az étkezés. :-))))


Magamról még annyit, hogy mindenki csodálkozik az elevenségemen és a közvetlenségemen. Imádok mászni, Ibi mama elnevezett "fürge gyíknek", mert a helyváltoztatás eme gyakorlatát szélsebesen végzem.
Mindent megkívánok, bármit is esznek körülöttem, nem félek az új ízektől, sőt kifejezetten kíváncsivá tesznek. Tegnap előtt képzeljétek, sikerült pár másodperce megállnom! Teljesen "elvarázsolt" egy régi sebváltó csillogó darabkája (még Szabi gyűjtötte be anno), a csodálkozástól meg is álltam, annyira meg akartam kaparintani. (Szóval, a férfias dolgok már most nagyon foglalkoztatnak, lásd. kocsi alkatrészek. A csajozásról pedig már nem is írok. Ha fiatal, ha öreg kenyérre kenem a nőnemű embertársaimat. (Nem is csoda állandón szövegelek, a mosolyom pedig ellenállhatatlan.. :-DDDD)

2010. augusztus 18., szerda

Öt foggal

Sziasztok! Amint látjátok, szívesen hűsölök ebben a nagy melegben a fürdőkádamban, egyszerűen imádok pancsizni. Már öt foggal büszkélkedhetek! Az ötödik úgy bújt ki, hogy észre sem vettük. :-))))) Kedvelt elfoglaltságom a fogmosás, egyszerűen muszáj, hogy megkapjam a fogkefét fogmosás után, hogy utána magam is gyakorolhassam a műveletet.

Bátyókám szombaton megkezdte kéthetes nyaralásást a nagyszülőknél. Szombatig lesz Sárbogárdon, azután egy hetet Mezőszilason is tölt. Sok jó program várja őt, majd biztosan elmeséli, ha hazajön. :-)))))
Tudjátok, azért be kell valljam, hogy hiányzik. Vasárnap elbúcsúztunk Szabitól, hazajöttünk, másnap az első dolgom az volt, hogy odasiettem a szobája elé, a kezemmel elkezdtem ütögetni az ajtaját és babanyelven hívogattam, hogy jöjjön ki, vagy nyissa ki az ajtót, mert jó lenne együtt játszani. :-DDDDD (Anya szerint, vicces és aranyos volt, de én nem találtam annyira viccesnek, hogy hiába zörgetek.)


Képzeljétek, ma délután vendégünk lesz, eljön a Tiszteles Úr, aki szeptemberben meg fog keresztelni a nagyvárad téri református templomban. Nagyon szeretem a vendégeket, úgyhogy örülök, hogy eljön hozzánk család látogatásra.
Szép napot Nektek is! :-))))))

2010. augusztus 8., vasárnap

Jókedvű napok

Szalad az idő, lassan 10 hónapos leszek! Igazi kis felfedezővé cseperedtem. Szeretem az embereket és szívesen barátkozom. Ha vásárolni megyünk, szokásommá vált, hogy leszólítom az embereket és vigyorgok, hogy bezsebelhessek néhány dicséretet. Képzeljétek, már tapsolni is tudok! Egy dolog van csupán, amit nagyon nehezen viselek, az pedig a kánikula. Klassz, hogy most már eljött a lehűlés, nekem is kellemes éjszakáim vannak.

Tegnap vendégeink voltak, Adrienn és Balázs, a gödöllői barátaink. Annyira örültem nekik! Balázst jól meg is ölelgettem, nagyon csípem őt! Sajnos, néha a szó szoros értelmében csípem az embereket, puszta szeretetből és ragaszkodásból, bocsi! :-)))))))))