Jaj, de rég' jártam erre!
Pedig zajlik az élet rendesen, minden oké! Rajongóim jelezték, hogy jó lenne, ha ismét közkinccsé tenném eseménydús fejlődésem mérföldköveit számotokra... Hát, íme! Ismét itt vagyok, méghozzá újult erővel! :-))))
Kérem szépen, 10 nap és buli van! Egyéves leszek! Magam sem hiszem el, hogy így eljárt felettem az idő.
Összefoglalnám röviden, hogy milyen kis életvidám kalandozó vagyok:
Minden érdekel, gyors vagyok és hihetetlen hatékonysággal kutatom át a szekrényeket, fiókokat mindenféle izgis cuccok után: pl. ceruzaelem, töltőtoll, ruhafogas. Egyedül még nem kezdtem el járni, de minek is, ha négykézláb mindent hamarabb el lehet érni. :-DDDD
Naponta leltárt készítek a ruháimról, roppant gondossággal, egyesével kipakolom ruhácskáimat a szekrényből, de minden darabot külön-külön is átnézek, hogy jó-e még rám, vagy már kinőttem.
Továbbra is mindent megkívánok, bármit is esznek-isznak körülöttem, az esetek többségében kapok is belőle, de képzeljétek, az irigy anyukám továbbra sem hajlandó adni a Nescafe-jából. Hallatlan! :-(((
Teljesen lenyűgöz apukám szolgálati telefonja, amit sikerül néha megkaparintanom, de ehhez jó gyorsnak kell ám lenni! :-DDD Szintén távlati terveim között szerepel ezen telefon használatának elsajátítása, hiszen olyan szívesen felhívnám apa kollégáit, hogy ma sajna, nem tud bemenni, mert egész nap velem játszik....
Múltkor apukám a kedvenc zenéjét hallgatta. Amint megütötte a fülemet, egyből tudtam, hogy ezt jobb, ha lehallkítom. Kimásztam a nappaliba és lehallkítottam a magnót. Erre apuci megint felcsavarta a hangerőt. Na, gondoltam, rajtam nem fogsz ki! Ismét odasiettem és kihúztam a kábelt a falból. Valami beleszólási jogom talán, nekem is van abba, hogy milyen zenétől hangos a lakásunk, ugye?
Ha fülbemászó a muzsika, akkor nagyon édesen tudok rugózni, ja, és tapsolni is nagyon szeretek! :-))))
Vágyam, hogy megtanuljak palacsintát sütni (ezt a következtetést a szüleim vonták le), más okot nem tudnak felhozni arra tényre, hogy előszeretettel csaklizom el a palacsintasütőt a konyhaszekrényből. A palacsintasütés még nem megy, de nem ajánlom senkinek, hogy ilyenkor a közelembe legyen, mert Vitéz László sehol sincs hozzám képest, elhihetitek.
Tesókám köszöni, nagyon jól van! Egy hete voltak a Tiborfi gyerekekkel, Annával és Mátéval a Szöcskevárban, ahol jól kitombolták magukat. Babáknak való játszási lehetőség nem igazán van ott, de gyorsan növök és hamarosan én is velük tarthatok majd egy kis randalírozásra a labdák közé, illetve egy kiadós csúszdázásra.
Nagyon büszke voltam múlt héten (is) Szabikára. Faültetés volt az oviban. Bátyuskám nagy lelkesedéssel dolgozott, mindenki megdícsérte, nagyon szép munkát végzett.
A munka oroszlánrészét Szabi vállalta, én addig fürödtem a népszerűségben. Hiába, valakinek a lányokat is kellett szórakoztatni, ugye....
Hétvégén megint jelentkezem, mert szombaton névnapi buliba megyünk a barátainkhoz! Tuti jó lesz! :-))))
