Tegnap volt a farsang az oviban, Szabika izgatottan várta. Előtte egy hétig Ibi mamánál volt Mezőszilason, ahol még egy utolsó jót szánkózhatott, mielőtt elbúcsúzott volna az idei téltől. Már alig várjuk a tavaszt! :-)))))
Nagy boldogság volt, amikor Szabi hazajött! Annyira örültem neki, hogy körbetáncoltam és még tapsoltam is közben. Kapott tőlem egy új nevet is a bátyó, ahogyan csak én nevezem őt, és csak én tudom ilyen szeretettel mondani akármikor meglátom: EMMMM! (Erre varjatok gombot, hogy ez honnan jött...)
Ahogy a fotón is látjátok, a dinoszaurusznak továbbra is a doktornő a szerelme. Jó kis páros ők így ketten, Emesével. A tegnapi jelmezbált egy fergeteges táncházzal zárták a Dózsa György Általános Iskolában, amely közel van hozzánk.
Amíg nem volt itthon, bevallom garázdálkodtam a szobájában. Párszor elcsentem az egyik kedvenc játékát, amit a fotón is a kezemben tartok. Klassz, állítólag építkezni is lehet vele, de nekem azért tetszik, mert jó kis zene szól benne, mégpedig a híres "Öröm óda." :-))))))
A holnap délutánt apával kettesben töltjük itthon, mert Szabiék elmennek a templomba kézműves foglalkozásra. Szerintem, nem fogunk mi sem unatkozni itthon.
Továbbra is kihasználok minden óvatlan pillanatot, és firkálok a falra.... művészlélek vagyok. Zene és rajzolás. Labdázni is nagyon szeretek! Alig várom, hogy jöjjön a tavasz, akkor kint is lehet majd labdázni. Énekelni is szoktam néha, de csak babanyelven. Hétfőn meglátogat minket anyukám barátnője, alig várom már! Remélem, jól megdögönyöz, mert arra mindig vevő vagyok! :-)))))
