Kivették Szabi manduláját. Igazi kis hősként viselkedett, büszkék vagyunk rá. Jól viselte az altatás előtti perceket (teljes nyugalomban), ma már itthon gyógyulgat, hétfőn megy vissza kontrollra.
Készült néhány fotó a kórházban, amit megosztunk Veletek:
Képzeljétek, még bohócdokik is jöttek a kis betegekhez, a gyerekek és szülők nagy örömére! :-))))) (http://www.bohocdoktorok.gportal.hu/)
Hiszen ő maga ígérte: "Nem távozom el tőled, s nem hagylak magadra." (Zsid. 13:5 :-))))))
Szabikának volt néhány nagyon aranyos beszólása a tegnapi nap folyamán:
Mivel, nagyon korán keltünk, 6.45-re kellett menni igencsak bágyadt volt. Azt mondta:
"- Olyan álmos vagyok, hogy nálam külön altatásra nem lesz szükség a műtét előtt, elalszom magamtól."
A hangosbemondót nagyon figyelte, gyakran hívták az asszisztenseket a laborba, sorba álltak az emberek a vérvételhez. Amikor megszólalt a hangosbemondó, Szabi így kommentálta:
"- Halljátok, megint hívnak valakit a LAVORBA!"
Műtét után nyügisen ébredt és panaszkodott:
"- Mikor lesz ennek vége, Anya? Ráadásul, még a műtét sem volt meg.
- Dehogynem! Már kivették a manduládat!
- Dehogy!!! Én nem láttam, hogy kivették volna..."
Örülök, hogy hazajött a bátyus. Végre együtt huncutkodhatunk, már nagyon vártam őt. :-)))))